A mai próba zajlott. Úgy igazán. Volt sok kacagás, hahota és bruhaha. És nevetések közepette szívfacsarodás, mikor lefestődött a kép, ahogyan majd Vanessa, a játszótéren elszenderült Nagypapának (de vajon mily' álmok jőnek a halálba?!) elmeséli a fiúkmennyireszerelmesekbelém verset (fájdalom, de ki lett rendezve végül). Volt sztorizgatás is, egy Pán Péterben leesett Wendy fejről. És volt ráismerés: Tomi szeme biza nem más, mint egy úttörőgomb. És volt Nyikk és Nyekk (ezt én már nagyon vártam ám), amibe ugyan kicsit belezavart a Tomi orrából kilibbenő fikacsík, de persze ezen is csak nevettünk, mert itt megtudtuk, hogy Edina az egyik próbán a fogával tépte le Anya szemöldökét a sarokban. A mai próbán nem harapott. Horkolt. Mellettem. És előkerült Mortein Böbe. És megtudtuk, hogy Zsolti elkészült. És azt is, hogy lila. És volt hopp-hopp-hopp. És természetesen volt tanulság is: "mindig a lányok vannak felül, a fiúk alul."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése